Mit jelent a Bologna-folyamat a hallgatóknak?

Az alábbi dokumentumokban részletes tájékoztatást kaphat a Bologna folyamat gyakorlati megvalósulásáról, következményeiről, és az Üzleti képzési ág szakjairól, az elérhető közgazdász végzettségről.
Részletes tájékoztatás
Összefoglaló információs előadás

Milyen változásokat jelent számomra a felsőoktatási reform?

Az utóbbi másfél évben az újságokból, a rádióból és a televízióból egyre gyakrabban hallottunk olyan kifejezéseket, mint Bolognai folyamat, többciklusú képzés, kreditrendszer alkalmazása. Vita ezekről van bőven, de igazából még senki sem magyarázta el nekünk, hogy valójában mit is jelentenek ezek a fogalmak. Mit jelent ez nekem, milyen változásokkal kell számolnom, aki jövőre szeretne felvételizni valamelyik felsőoktatási intézménybe? A továbbiakban ezekre, a kérdésekre adunk rövid és érthető válaszokat, valamint megadunk néhány internetes címet, ahol részletesebb magyarázat található a felmerülő problémákra.

Mi az, hogy Bolognai folyamat?

Míg a minket körülvevő világban rohamos változások tapasztalhatók a gazdasági, a politikai és a műszaki élet területén, a felsőoktatás alapvető felépítése az elmúlt évtizedekben lényegében nem változott. Ez egyre komolyabb gondot jelentett a vállalatokkal való kapcsolattartásban, a szakmai képzések iránti igények kielégítésében. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy az Európai Unió kibővülése és a politikai helyzet normalizálódása lehetővé teszi, hogy a hallgatók tanulmányaik során gyakrabban utazzanak más országokba, ott tanuljanak néhány hónapot, ott töltsék a szakmai gyakorlatukat. Mivel az egyes országok között eltérő oktatási rendszerek voltak, egyre több gondot okozott az így szerzett tanulmányi eredmények beszámítása és a diplomák elismerése.

Ezekre és más hasonló problémákra válaszul a 90-es évektől Európa több országában felsőoktatási reformfolyamatok indultak meg, melyeket közös keretbe fogalt az 1999. június 19.-án aláírt Bolognai Nyilatkozat. A nyilatkozatot 29 ország, köztük Magyarország képviselője is aláírta, ma már 45-re nőtt a nyilatkozathoz csatlakozott országok száma.

A Bolognai Nyilatkozat legfontosabb céljai a következők:

  • könnyen érthető és összehasonlítható képzési rendszer kialakítása (pl. egységes oklevélmelléklet bevezetése által),
  • két fő, egymásra épülő képzési szakaszon (ún. cikluson) alapuló képzési rendszer bevezetése, amelyben már az első ciklusban (alapképzés) szerzett fokozat szakképzettséget nyújt a munkaerőpiacon történő elhelyezkedéshez, továbbá szükséges feltétele a második képzési ciklusba (mesterképzésbe) történő belépésnek,
  • egységes kreditátviteli rendszer kialakítása,
  • a széleskörű oktatói, kutatói, hallgatói mobilitás elősegítése,
  • együttműködés kialakítása az európai felsőoktatási minőségbiztosításban,
  • a felsőoktatás európai dimenziójának támogatása, az Európai Unióval, Európával kapcsolatos ismeretanyagok megjelenítése az oktatásban.

Mi az, hogy többciklusú képzés?

A felsőoktatás gyakorlatilag az egész világon egységesen három, egymásra épülő szakaszból, ciklusból áll:

  • alapképzés (3-4 év), ez a korábbi főiskolai szintnek felel meg,
  • mesterképzés ( 1-2 év) , ez a korábbi egyetemi szintet jelenti,
  • doktori képzés ( 3 év), tudományos fokozat (Ph.D) megszerzésének a lehetősége.

Ehhez a rendszerhez kapcsolódik a felsőfokú szakképzés is, mely ugyan felsőfokú végzettséget nem ad, de az itt teljesített tanulmányok beszámíthatók az alapképzésbe, ha a hallgató folytatni szeretné a tanulmányait.

Csatlakozott Magyarország a Bolognai folyamathoz?

Igen, Magyarország a Bolognai Egyezmény 1999-es aláírásával elkötelezte magát, hogy részt vesz az Európai Felsőoktatási Térség kialakításának feladataiban és annak részeként a többciklusú képzési rendszer bevezetésében. Az utóbbi két év során a magyar főiskolák és egyetemek kidolgozták az új struktúrának megfelelő oktatási programokjaikat, 2006 szeptember 1.-től már csak az új oktatási programok indulnak. A további átalakulás jogszabályi hátterét az új felsőoktatási törvény teremti meg.

Milyen előnyt jelent nekünk a Bolognai Folyamat?

A Bolognai Folyamat legfontosabb eleme az egységes Európai Felsőoktatási Térség, amelyben a többciklusú képzési rendszerben (alap-, mester és doktori képzés) szerzett végzettségek Európa-szerte könnyebben összehasonlíthatóak, és ezáltal könnyebben elismerhetőek lesznek. Ebben a rendszerben a hallgatók, oktatók és kutatók sokkal könnyebben utazhatnak és építhetnek nemzetközi kapcsolatokat, vagyis ez a rendszer biztosítja, hogy a közösségi állampolgárok bármelyik tagállamban akadálytalanul továbbtanulhassanak, illetve munkavállalóként, vállalkozóként kamatoztathassák megszerzett ismereteiket, szakképzettségüket. Az (európai) munkaerő-piacon való jobb elhelyezkedési lehetőségeken túl javul a képzés minősége, s az eddiginél sokkal szerteágazóbb képzési lehetőségek nyílnak a hallgatók előtt.

A magyar felsőoktatás új rendszere 2006-tól

A felsőoktatás régi képzési szerkezete

A magyar felsőoktatás a most bevezetésre kerülő reformok előtt duális szerkezetű volt. Ezt egymástól független, 3-4 éves gyakorlatorientált főiskolai, és a 4-6 éves, elméletorientált egyetemi képzések alkották, amelyekben 214 főiskolai és 199 egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget lehetett szerezni.

A duális rendszerben a képzések nem épültek egymásra, az egyetemi szintű tanulmányoknak nem volt előfeltétele a főiskolai szintű végzettség megszerzése. A főiskolai oklevéllel rendelkezők csak komoly nehézségek árán, kiegészítő tanulmányokkal, számos különbözeti vizsga letételével szerezhettek egyetemi végzettséget. E rendszerben tehát a diáknak már 17-18 évesen el kellett döntenie, mit és milyen formában kíván tanulni, sem a szakok, sem a képzési szintek között nem volt biztosítva az átjárás.

Az új, többciklusú képzés

A három egymásra épülő képzési ciklusból álló képzési rendszer első eleme az alapképzés, hossza 6 - 8 félévig tart. Ez a felsőoktatás főbejárata. Lényegesen kevesebb szak indul, mint a korábbi főiskolai képzésben, cél az alapozó elméleti és a gyakorlatban jól hasznosítható szakmai ismeretek megszerzése. A hallgatók többsége az alapképzés után valószínűleg úgy dönt, hogy elhelyezkedik, dolgozni kezd, hiszen rendelkezik az ehhez szükséges felsőfokú végzettséggel. Ha szeretné tovább elmélyíteni a tudását, akkor vagy azonnal, vagy néhány év munka után folytathatja felsőbb szintű tanulmányait, az un. mesterképzésben.

A mesterképzés 2-4 féléves (kivéve a tanárképzést, amely 5 féléves), s ennek szintén két kimenete van: a munkaerőpiac, illetve a doktori képzés, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel, és e képzési piramis csúcsát jelenti. A mesterképzés szakstruktúrája nem fogja leképezni az alapképzést, itt több szak indul majd. A mesterképzés felvételi követelményeit (így pl. azt, hogy mely alapszakról fogadnak diákokat) a felsőoktatási intézmények határozzák majd meg.

Hat szakon (orvos, állatorvos, gyógyszerész, fogorvos, jogász, építészmérnök), úgynevezett osztatlan képzésben vehetnek részt a jelentkezők, a képzés speciális jellege miatt ezeken a szakokon alapképzésben nem szerezhető fokozat.

A szakmai specializálódásra, elmélyülésre és új végzettségi szint megszerzésére a mesterszakokon, a tudományos ismeretek megszerzésére pedig a mesterszak elvégzése után, a doktori képzésben van lehetőség.

A többciklusú képzési rendszer előnyei

Az új képzési szerkezet által biztosítható a tanulmányi pályák, a képzési ciklusok egymáshoz és a munka világához való kapcsolódása, növelhető a hallgatói mobilitás. A képzési rendszer átalakítása hozzájárul a társadalmi-gazdasági környezet elvárásaira, változásaira reagálni képes, a tudásalapú társadalom követelményeinek megfelelő rugalmas képzés megvalósításához, az Európai Unióban és más országokban megszerezhető ismeretekkel és végzettségekkel összevethető tudás és végzettség megszerzéséhez. Ez a képzési szerkezet alkalmas nagyszámú hallgatóság színvonalas képzésére, ugyanakkor változatos tanulmányi lehetőségeket biztosít a legmagasabb végzettséget megszerezni kívánó, kiváló teljesítményt nyújtó diákok számára. A fokozatok megszerzése többféle módon lehetséges, szintenként akár más-más intézményben, esetleg országban.

Milyenek lesznek az elhelyezkedési esélyeim?

Bár az új szakokon szerzett szakképzettség kevésbé speciális, a szakosítás kevésbé szűk, mint a duális rendszerben, a munkaerőpiac igényeinek több szempontból is jobban megfelel. A képzésben a korábbinál nagyobb szerepet kapnak a gyakorlati ismeretek, az életszerű problémák, az oktatás ennek megfelelően a korábbinál jobban koncentrál a reális problémák felismerésére és megoldására. A kevésbé specializált képzés a gazdaságban gyorsan változó munkakörök szélesebb körét nyitja meg a végzettek számára, a szélesebb elméleti és gyakorlati alapok rugalmasabb alkalmazkodást illetve továbbképzést tesznek lehetővé. Azzal természetesen számolniuk kell a végzetteknek, hogy elhelyezkedés után a munkaköri igények és szakképzettségük közötti természetes feszültségek rendszeres továbbképzéssel hidalhatók át. Ehhez kínál választékot és segítséget a felsőoktatásban a mesterképzések és a szakirányú továbbképzések, valamint a kompetencia-kurzusok rendszere.

Az alapképzés erőteljes gyakorlati irányultságát szolgálja, hogy már az egyes szakok képzési és kimeneti követelményeinek kidolgozásában is jelentős szerepet kaptak a munkaadói szervezetek. A felsőoktatási intézményen belüli gyakorlatias képzéseket kiegészíti a munkaadók által szervezett szakmai gyakorlat. A munkaadók a korábbinál nagyobb mértékben vesznek részt a képzésben, a tantervek fejlesztésében és - képzett szakembereikkel - az oktatásban közreműködve. Éppen a vállalatok igényei alapján kapnak nagyobb szerepet a képzésben a következő kompetenciák: csapatmunkára alkalmasság, motiváltság, probléma felismerő és megoldó készség, számítástechnikai és nyelvi ismeretek, siker orientáltság stb.

Mit jelent a kreditrendszer?

A magyar felsőoktatásban a 2003/2004-es tanévtől minden felsőoktatási intézményben kreditrendszerű képzés folyik. A kreditrendszerű képzésben szerezhető kredit a tantervben előírt tanulmányi kötelezettségek teljesítésére fordítandó munkamennyiség mérőszáma. Az Európai Kreditátviteli Rendszer (European Credit Transfer System, ECTS) alapelveinek elsődleges célja a hallgatói mobilitás elősegítése és a külföldi felsőoktatási intézményekben folytatott résztanulmányoknak az anyaintézményben való teljes elismerése. Egy kredit átlagosan 30 hallgatói tanulmányi munkaórát igényel, egy szemeszter teljesítése 30 kredittel egyenértékű. A hallgató egy félév alatt az egy szemeszternek megfelelő 30 kreditnél többet és kevesebbet is teljesíthet.

A kreditrendszer legfontosabb hatásai a hallgatók tanulmányaira:

  • Tanulni egyéni tempóban.
    A rugalmas, kreditrendszerű képzésben a hallgató megválaszthatja az előrehaladás ütemét, de a képzésnek nem célja a tanulmányok idejének meghosszabbítása.
  • Nincs többé félévismétlés
    Ha a hallgató nem teljesítette az előírt kredit számot, ebben az esetben is tovább haladhat, a következő félévre egyéni tanrendet alakíthat ki, de ebben természetesen nem vehet fel olyan tantárgyakat, amelyeknek előtanulmányi kötelezettségeit nem teljesítette.
  • Külföldi tanulási lehetőség.

A kreditrendszerű képzés valamely tantárgynak más karon, más felsőoktatási intézményben, külföldi részképzés során, vagy korábbi tanulmányok révén való teljesítését is lehetővé teszi. Az ilyen tantárgyak elismerésének, a kreditátvitelnek megvannak az alapvető szabályai. A kreditátvitellel kapcsolatos döntéseket az intézmény (kar) kreditátviteli bizottsága hozza meg.

Mi az oklevélmelléklet?

A Bolognai Folyamat egy másik kulcseleme az egységes oklevélmelléklet, mely -mint neve is mutatja- a megszerzett oklevélhez mellékelt dokumentum. Ez tárgyszerű információkat nyújt nemcsak a szóban forgó hallgató tanulmányainak tartalmáról és előmeneteléről, hanem az azt kiállító ország oktatási és képesítési rendszeréről is. Vagyis részletezi mindazokat a tanulmányokat és a tanulmányokhoz kapcsolódó információkat, amelyek az adott oklevél mellett fontosak lehetnek a munkaadók vagy oktatási intézmények számára, vagyis megkönnyíti a végzettségek és szakképzettségek nemzetközi megfeleltetését és elismerését. A hatályos felsőoktatási törvény szerint 2004 szeptemberétől valamennyi magyar felsőoktatási intézményben a hallgató kérésére az intézmény magyar nyelvű oklevélmellékletet állít ki. A hallgató kérésére és költségére az oklevélmellékletet angol nyelven is ki kell adni.

Milyen képzéseket kínál a megújuló felsőoktatás?

A magyar felsőoktatás jelenlegi egyetemi és főiskolai szintű képzési szerkezetét 2006-tól felmenő rendszerben új képzési szerkezet váltja fel. Az első képzési ciklusban 101 új alapszak indul. Az új képzési rendszer legfontosabb jellemzője, hogy minden olyan szakképzettség megszerezhető benne, amit eddig meg lehetett szerezni a magyar felsőoktatásban, de az ide vezető utak módosultak. Ez az átalakulás nem az egykori ötéves egyetemi szakok kettévágását, vagy négyéves főiskolai szakok háromévesre tömörítését jelenti, hanem a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően új alapszakok létrehozását. Az alapképzés csak egyszakos, az alapfokozat megszerzésével egy szakképzettség szerezhető. A tehetséges hallgatóknak azonban továbbra is lehetőségük van párhuzamos tanulmányok folytatására.

A többciklusú felsőoktatási képzési szerkezet új alapképzési szakjait, amelyek 2006-tól indulnak a felsőoktatási intézményekben a "Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató 2006" c. könyv tartalmazza, ill. megtalálhatók az alábbi internetes címeken is.

Hasznos linkek

Új, európai úton a diplomához (OM kiadvány)
http://www.om.hu/main.php?folderID=979&articleID=6201&ctag=articlelist&iid=1

Bolognai Folyamat
http://www.om.hu/main.php?folderID=601
http://www.bologna-bergen2005.no
http://www.dfes.gov.uk/bologna

Felsőoktatási felvételivel kapcsolatos információk
http://www.felvi.hu
http://www.om.hu